
Ramadon jóvoltából, meghívást kaptunk erre a pályára melyet, első ízben deríthettünk fel. Meghívónk annyira korrekt volt, hogy még a belépődíjat is alacsonyabbra szabta a csapatunknak, amit ezúton is köszönünk neki. Szerencsénkre Carlo-t a csapatunkhoz osztották be, így egy támogatóval erősödött az amúgy sem gyenge fegyverarzenálunk. Köszönjük Carlo, hogy velünk toltad az ipart.

Március, jó idő, barátok...Ha ezek megvannak akkor minden alapanyag megvan egy remek makádi bulihoz. Már-már hagyományos módon ha ott alvós buliról van szó akkor a makádi "buli vityillóba" fészkeli be magát a csapat, s nem történt ez másképp most sem, ezen szép március 24.-i hétvégén. Ünneplésre volt apropó bőven hiszen országos Gábor napok voltak, így Neo, Jürgen és jómagam névnapjára is ihattunk.

Royo játékain mindig szívesen veszünk részt nem volt ez másképp most sem. Első Milsimje volt ez az INVADERS!-nek, adott volt ehhez egy remek pálya, és egy jó elképzelés.
A csapat első ízben utazott majdhogynem teljesen együtt, hiszen kisbusszal érkeztünk a mérkőzés helyszínére. Az utat nem igazán lehet laposnak és unalmasnak mondani, mert igen magas szinten repkedtek intellektuális poénjaink.

Az új Aréna egy szerdai versenysorozatot hirdetett melyre oldalparancsnoki felkérést kaptunk. Kojak és jómagam szívesen vállaltuk a kihívást, és indítottuk el az Aréna első versenysorozatát. Csukás Petinek sok remek ötlete volt a játékhoz ami, normális körülmények között nagyon feldobta volna a játékélményt, Normális körülmények között azt kell érteni, hogy elég hígra sikerült a két oldal összeállítása. Szomorúan tapasztaltuk, hogy az irányításunk alatt lévő játékosok is rendkívül sokat csaltak és szabálytalankodtak.

Régi jól bevált kezdeményezés hagyományát próbáltuk folytatni INVADERS!-es barátainkkal, így Dready-vel és Royo-val karöltve szerveztünk egy játékot a Törökbálinti pályára. Bátran kijelenthetem, hogy remekül sikerült a rendezvény. Folyamatos egész napos játékmenet volt, illetve mi annyival megspékeltük a napot, hogy Neo jóvoltából, két hatalmas adag paprikás krumpli került megfőzésre, így a csapatok a harc mellett aktív társasági életet tudtak élni egy-két jó falat mellett.

A hóálcák beszerzése óta erre a játékra vártunk, és ha késve is de megérkezett a nagy hó! Ennek örömére a hagyományos DPM szerelésünket felváltotta a fehér ruházat, és a fehérre álcázott fegyverek. A körülmények miatt sok papírkutya otthon maradt így csak egy maroknyi ember jelent meg reggel.

Kevésbé rendhagyó módon a hónap első szerdáján megtartott R.I.P. bulit most a Pizza Porta nevezetű helyen tartottuk, tekintettel arra, hogy régi helyünk a Bora-Bora bezárásra került. A találkozó apropója is eltért a hagyományostól, hiszen a mi aggastyánunk, rangidős vezetőnk még öregebb lett, így eme nemes alkalom felett is tort ültünk.