Eredetileg a tervek között egy Balatonhenyei játék szerepelt volna az erre a napra tervezett programban, az ottani alacsony létszám miatt viszont csatlakoztunk a R.I.P. azon feléhez, akik eleve erre a játékra regisztráltak.
A magam részérők Kojakkal igen korán érkeztünk a helyszínre mivel előző nap Braun kérte, hogy segítsünk a szervezésben, ennek eleget téve a „chronot” kezeltük a játék megkezdése előtt.
Sok szemet gyönyörködtető látványban volt részünk már az elején, de a tököli játékokon ezt már megszoktuk. Volt, aki nem tudta tűzkészre varázsolni a bonyolult M4-est, és olyan is akadt, aki kamásli helyett fóliát tekert a lábára… Szem nem maradt szárazón a chrono helységben látottak és tapasztaltak miatt.
A „meló” elvégzése után kineveztek a Déli oldal parancsnoknak, melyet kis vonakodás után elfogadtam, ezúton köszönöm Braunnak a bizalmat! A játék kissé nehézkesen indult, a rajoktól folyamatos kapcsolatot kértem, és ez többé-kevésbé meg is valósult. A három oldalas harc rendszer érdekes pillanatokat és szituációkat szült a játék alatt. Ez kizökkentette a szokásos tököli játékmenetet az egyhangúságából. Pozíciómból adódóan mindössze két „Fosztogató bázis” elleni támadásban vettem részt melyekben maradéktalanul teljesítettük a kitűzött célt. E mellett többször volt lehetőségem a bázis védelemben is részt venni. Mely minden alkalommal sikerült, hiszen a játék alatt nem tudták elfoglalni a HQ-t, bár volt meleg helyzet, az kétségtelen. Egyszer a KGB egyszer pedig az INVADERS! Volt, aki nagyon jól lépett be, és segített megfékezni a támadást. A terepen történt akciókról kevesebbet tudok írni értelemszerűen, az azonban szembetűnő volt, hogy bármilyen raj is volt a környékünkön, legyen baráti vagy ellenséges a R.I.P. minden esetben elsőként hatolt az objektumokba, tisztította meg és foglalta el. Folyamatosan az élen járva gerincet adtunk a két Főhadiszállás elleni támadásban. Jó érzés látni, tudni, hogy azért juthattam el oldalparancsnoki szintre, mert egy komoly erőt, és tudást képviselő csapat tagja lehetek.
A játék végén elkövettem egy nagy taktikai hibát mellyel a dobogó második fokára szorultunk, ezt sajnálom is, legközelebb nem leszek ilyen lágyszívű! Összességében a rajok derekasan küzdöttek és próbálták a parancsaimat maradéktalanul végrehajtani, még ha az nem is volt mindig tökéletes vagy kivitelezhető. Köszönöm a KGB, Bravo5, VTP, Devil Dog’s rajoknak a remek munkát. Valamint külön öröm, hogy olyan nagyszerű brigádot tudhattam irányításom alatt, mint az INVADERS! Akik nagyot alkottak Royonik vezetésével, és természetesen a legnagyobb megtiszteltetés, hogy alattam harcolt az én szeretett csapatom, a kiváló katonákból álló R.I.P. Squad is!
Nicola